A Paleotherm Kft. által ajánlott építmény fűtési-hűtési rendszerek a földhő – mint megújuló, környezetbarát és igen gazdaságos energiaforrás – felhasználásán alapulnak. Anélkül, hogy túlságosan részletes információkkal terhelnénk a tisztelt Érdeklődőt -, röviden tekintsük át, hogy miről is van szó.

Geotermikus energia alatt a földkéregben mindenütt jelenlévő, nem szoláris eredetű belső hőt értjük. Ez egy olyan belső energia, amely a Föld belső anyagának maghasadásából származik, és amelyet a földkéreg, a köpeny és a mag nagyhőmérsékletű tömegei tárolnak. A Föld belsejében, a magmában igen magas hőmérséklet, 4500—4700°C uralkodik. Ehhez képest lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű a földfelszín. A fizika törvényei szerint a hőmérsékletkülönbség kiegyenlítődni törekszik, emiatt a magma felől a felszín felé szakadatlan a földi hőáramlás.

Fontos aláhúzni, hogy a másik fontos megújuló és környezetbarát energiától, a napenergiától eltérően a földi hőáram nem szakaszosan érkező és időjárásfüggő, hanem folytonos. A geotermikus energia hasznosíthatóságát nagyban meghatározza a földi hőáram sűrűsége, amely a Földön átlagosan 62 mW/m2, Magyarországon pedig átlagosan 90-100 mW/m2.
A műszaki gyakorlatban egyéb mérőszámokkal is jellemezik a geotermikus energia jelenlétét, várható mennyiségét.

Ezek közül közismert a geotermikus-gradiens, amely azt mutatja, hogy a felszínről a Föld középpontja felé sugárirányban haladva, kilométerenként hány °C hőmérsékletemelkedés mérhető. A Földön ez átlagosan mintegy 30°C/km, Magyarországon 50–60°C/km. A fenti adatokból látható, hogy hazánk a geotermikus energia jelenlétét illetően jóval gazdagabb a földi átlaghoz képest.
Ennek magyarázata, hogy a Kárpát-medence, de különösen hazánk területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb. Ennek köszönhetően, hazánkban 1000 m mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60°C-t, a hőmérsékleti izotermák 2000 m mélységben pedig már 100°C feletti hőmérsékletű, jelentős mezőket fednek fel.

Joggal adódik a kérdés: ha ilyen kivételes adottságaink vannak, ilyen „ingyenenergia” van alattunk, akkor miért nem hasznosítjuk azt?

Jelenleg a hasznosításnak két módja ismert:

• A hasznosítás olyan természetes hordozóhoz kötötten történik, amely a földfelszín alatt a mélyebb, melegebb rétegekben, nagy mennyiségben rendelkezésre áll, viszonylagosan nagy fajlagos energiatartalmú, könnyen, gazdaságosan felszínre hozható, jól kezelhető (praktikusan: jól szivattyúzható). Erre a célra legmegfelelőbb közeg a víz (a gyakorlatban a termálvíz), szerencsésebb, magasabb hőmérsékletű körülmények között pedig a vízgőz.
  

• A földi hőáramot közvetlenül hasznosíthatjuk, például pincetér klimatizálására, vagy közvetett módon, például a földfelszín alá juttatott kényszeráramlású víz, vagy egyéb közeg felmelegítésére, hőszivattyú működtetéséhez.

Vizsgáljuk meg az első megoldást, hiszen ez látszik a kézenfekvőbbnek.

A geotermikus energia hordozóját a Kárpát-medencében döntően a termálvíz képviseli, amely a nagy vastagságú, több helyen 6 km-t is meghaladó üledékes kőzetösszetételetek porózus – permeábilis tartományait tölti fel.

Magyarország bővelkedik termálvizes kutakban. Ezek száma dinamikusan emelkedik, és az így kinyert termálvíz nem csak fürdőzési célokat szolgál, hanem az ezret jóval meghaladó kút hozamát – általában közvetlen hőkinyerés után - különböző létesítmények (lakóparkok, mezőgazdasági célú és egyéb épületek, stb.) fűtésére is alkalmazzák.

A felszín alatti vízkészlet azonban nem kimeríthetetlen. A rendelkezésre álló készlet óvatos becslés szerint legkevesebb 500 milliárd köbméter, amiből 50 milliárd köbméter termelhető ki gazdaságosan.

Figyelembe véve azonban, hogy a kutakból kinyert termálvíz éves mennyisége mintegy félmilliárd köbméter, nyilvánvalóvá válik, hogy ez az energiaforrás ilyen hasznosítás mellett belátható időn belül kifogy. Emellett nem elhanyagolható szempont az sem, hogy gondoskodni kell a felhasznált, magas ásványisó-tartalmú víz elhelyezéséről is.

Fentiek alapján érthető, hogy a környezetért érzett felelősség, a célszerűség és a gazdaságosság szempontjait egyidejűleg szem előtt tartva, a Paleotherm Kft. – bár a rendelkezésére álló technikai-technológiai háttér azt lehetővé tenné – elvetette a földhő hasznosításának a termálvíz közvetlen kiszivattyúzásán alapuló módszerét.

Cégünk megkereste a földhő hasznosításának a fenti felsorolásban szereplő második módszeren alapuló technikai-technológiai megoldásokat, és ezek közül - véleményünk szerint - az optimális változatot kínálja az érdeklődőknek.